10.Fejezet : A Boszorkány Meséje

10.Fejezet

A Boszorkány Meséje

Miután mindent tisztán láttam, az öreg hölgyhöz siettem. Meg akartam tudni mindent a családomról, és valamiért úgy éreztem csak nála kaphatom meg a választ.
Már oda is értem a kis faházikóhoz. Kopognom sem kellet, mert a néni épp az ablak előtti kis kertben kertészkedett.
- Héj, kérem Margaret! Én vagyok az Dave. – Mondtam miközben oda futottam hozzá. A nézi felnézett, majd lassan felállt.
- Szia. Fáradj beljebb. – Mondta mire együtt bementünk a macskákkal teli kunyhójába. Gyorsan a sütőhöz rohant, és kivet egy frissen sült csokis sütit. Pont olyan illata volt, sőt ugyan olyan illata volt, mint anya süteményének.
- Most már hiszek magának. – Mondtam elismerően.
- Hát. Tudtam én, hogy visszatérsz. Már tudod miért vagy olyan fontos neki igaz? – Margaret a sütit letette az asztalra, majd a szekrényében kutatott valamiért. - Tudod, néha magam is meglepődöm, hogy megvalósulnak a jóslataim. – Megfordult és rám nézett. A macskái szokatlanul hallgatagok voltak és még csak a közelébe se mentek Margarethez. A lábamnál csücsülő macska mintha fújt is volna rá.
- HÜLYE MACSKA SZÁLLJ LE ONNAN, KÜLÖNBEN LEGKÖZELEBB TÉGED TESZLEK A FAZÉKBA. – Üvöltött a tortát szimatoló macskára a néni majd megint csak megfordult.
- Jaj, bocsáss meg kedveském még meg sem kínáltalak a sütimből. – Mondta, majd oda hozott nekem egy tányér illatos csokis sütit. Majszolás előtt viszont elmondtam neki mindent. Ő csak a takarítással, és a cicákkal foglalkozott és néha rám - rám pillantott, vagy azt mondta: „Oh jaj, szegény gyermek.”

Margaret leült mellém, és én csak fogtam a még egyben lévő csokis sütit a tányéron. Zavarban éreztem magam, a macskák szinte elmenekültek körülöttünk.
- Egyél csak kedveském az, majd megnyugtat. – Beleharaptam a sütibe mire keserű ízű, romlott érzés fogott el. A szemeimmel egyre homályosabban láttam. A nénire néztem kinek arca kissé megváltozott. Sokkal ráncosabb és csúnyább volt. Kezeire vettetem egy pillantás, és majd kirázott a hideg a hosszú ujjaitól és tűhegyes körmeitől. Majd bele estem Margaret ölébe ki simogatni kezdte a rémisztő kezeivel a fejemet.
- Ohhh… te kis szerencsétlen fiú. Én voltam a nyolc gyermek gyilkosa, aki megidézte a családod démonát. Megölte az apádat, és a keresztszüleidet is. A nagynénédet is. Az anyádat is. És már csak te maradtál. – Ekkor egy hatalmasat csípet az arcomba. Ezek szerint sejtése sincs Fredről.
- Tudom, mi lehet a kérdésed. Miért tenne ilyet egy ilyen tüneményes, és gyönyörű hölgy? Nem akarok neked mesélni. Inkább megmutatom. – Azzal a fejemre tette az ujjait, majd elveszítettem az eszméletem.

Álmomban a kiskori anyukámat láttam, amint a nővérével játszik egy babaházzal. Mögöttük a konyha asztalnál a mamám, míg a kanapén a tűzhely előtt az újságot olvasó papám ült. Papa felállt a kanapéról és azt mondta:
- Hamarosan visszajövök.
- Rendben drágám. – Válaszolt mama.
Álmomba papa egy sztriptíz bárba sétált be ahol több nővel is lefeküdt, majd haza tért, és befeküdt a mama mellé. Mamát nem érdekelte a dolog. Másnap a papa dolgozni ment, míg mama rábízta a szomszédjára anyáékat. Ekkor az ajtón belépet egy öregedő öltönyös férfi és szeretkezett mamával, viszont a férfi felesége rájuk nyitott. Ez a nő nem más volt, mint a fiatal és gyönyörűen szép Margaret. A nő becsapta az ajtót majd neki futott az erdőnek.
Bent az erdőben a nő rátalált egy faházra, és úgy döntött, hogy benéz lakik e bent valaki. Belesett az ablakokon, de nem látott senkit így be is tért a faházba. A faház teljesen üres volt csak egy könyv volt a padló közepén. A nő felvette majd olvasni kezdett belőle.
Tekintete gonoszságot sugallt, majd az egyik nap az Ypy gimnáziumban elrabolt egy – egy gyereket és elvitte a faházhoz. A nyolc tiniből egyet apró darabokra vágott. A többieket elvitte egy éjjel a gimibe vissza, hogy ott végezze ki őket a rituálé szabályai szerint. Egy lány és egy fiú testét összevarrta és fejüket átszúrta egy keresztel. A negyediknek az agyát vágta ki majd apró szeletekre vágva belekalapálta szegecsekkel az áldozat testébe. A másik négy tini egy torok vágással megúszta a kínok közti halált.
A nő elvonszolta a testeket a gimi folyosójára majd a nyolc halott vérével összekeverve jeleket rajzolt a falakra, a darabjaira vágott holttestet felgyújtotta, és elhagyta a helyszínt.
Az ég elsötétült, és hatalmas vihar kerekedett ki az éjszakában. A démon megszületett egy közeli erdőben. Ám Margaret azt nem tudta, hogy ezzel megteremti a poklot.

Kinyitottam a szememet. Egy hosszú lépcsőt láttam tetején egy csapóajtóval, amit abban a pillanatban zárva csaptak rám. Egy pincében voltam. Teljesen üres és sötét pincében. Fogalmam sem volt mit tehetnék. Aztán az egyik pillanatban hűvös, és jeges szellőt éreztem valahonnan beszivárogni. A csapóajtó elkezdett befagyni, majd elvesztettem az eszméletemet.